Az elektromos alállomások kulcsszerepet játszanak a hatékony villamosenergia-átvitelben nemzeti rendszerünkön keresztül. Tudja meg, mit csinálnak, hogyan működnek, és hol illeszkednek a villamos hálózatunkba.
Villamosenergia-rendszerünkben több van, mint az, ahol az áramot termelik, vagy a kábelek, amelyek eljuttatják otthonainkhoz és üzleteinkhez. Valójában az országos villamosenergia-hálózat kiterjedt speciális berendezések hálózatát tartalmazza, amely lehetővé teszi a biztonságos és megbízható villamosenergia-átvitelt és -elosztást.
Az alállomások a hálózat szerves részét képezik, és lehetővé teszik a villamos energia biztonságos és megbízható átvitelét különböző feszültségeken.
Hogyan működik egy elektromos alállomás?
Az alállomások egyik fő feladata a villamos energia különböző feszültségűvé alakítása. Erre azért van szükség, hogy az áramot az egész országban továbbíthassák, majd el lehessen osztani a helyi negyedekben, valamint otthonainkba, üzleteinkbe és épületeinkbe.
Az alállomások olyan speciális berendezéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a villamos energia feszültségének átalakítását (vagy „kapcsolását”). A feszültséget a transzformátoroknak nevezett berendezéseken keresztül növelik vagy csökkentik, amelyek egy alállomás területén helyezkednek el.
A transzformátorok olyan elektromos eszközök, amelyek változó mágneses mező segítségével elektromos energiát adnak át. Két vagy több huzaltekercsből állnak, és az a különbség, hogy az egyes tekercsek hányszor tekernek a fémmag körül, befolyásolja a feszültség változását. Ez lehetővé teszi a feszültség növelését vagy csökkentését.
Az alállomási transzformátorok különböző célokat töltenek be a feszültségátalakítás során, attól függően, hogy a villamos energia hol van az átviteli útjában.
JZP (JIEZOUPOWER) forgatta az Egyesült Államokban, Los Angelesben 2024 májusában
Hol illeszkednek az alállomások a villamos hálózatba?
Az alállomásoknak két osztálya van; azok, amelyek az átviteli hálózat részét képezik (amely 275 kV-on és magasabb feszültségen üzemel), és azok, amelyek az elosztóhálózat részét képezik (amely 132 kV-on és az alatt működik).
Átviteli alállomások
Az átviteli alállomások ott találhatók, ahol a villamos energia belép az átviteli hálózatba (gyakran egy fő áramforrás közelében), vagy ahol elhagyja az átviteli hálózatot, hogy elosztsák az otthonok és a vállalkozások felé (hálózati ellátási pontként ismert).
Mivel az áramfejlesztők – például atomerőművek vagy szélerőművek – kimenő feszültsége változó, azt transzformátorral kell átalakítani az átviteli eszközének megfelelő szintre.
Az átviteli alállomások azok a „csomópontok”, ahol az áramkörök kapcsolódnak egymáshoz, létrehozva azt a hálózatot, amely körül nagyfeszültségű elektromosság áramlik.
Amint az elektromos áram biztonságosan bekerült a hálózatba, az – gyakran nagy távolságokra – nagyfeszültségű átviteli áramkörökön keresztül továbbítódik, általában az elektromos vezetékek (OHL) formájában, amelyeket villanyoszlopok támogatnak. Az Egyesült Királyságban ezek az OHL-ek 275 kV-on vagy 400 kV-on működnek. A feszültség ennek megfelelő növelése vagy csökkentése biztosítja, hogy az biztonságosan és jelentős energiaveszteség nélkül érje el a helyi elosztó hálózatokat.
Ahol a villamos energia elhagyja az átviteli hálózatot, egy hálózati táppont (GSP) alállomás ismét lekapcsolja a feszültséget a biztonságos továbbosztás érdekében – gyakran egy szomszédos elosztó alállomásra.
Elosztó alállomások
Amikor a villamos energiát az átviteli rendszerből egy GSP-n keresztül egy elosztó alállomásba vezetik, annak feszültsége ismét lecsökken, így használható szinten bejuthat otthonunkba és üzleteinkbe. Ezt kisebb légvezetékekből vagy földkábelekből álló elosztóhálózaton keresztül vezetik be az épületekbe 240 V-on.
A helyi hálózati szinten összekapcsolódó áramforrások számának növekedésével (az úgynevezett beágyazott termeléssel) a villamosenergia-áramlások is átkapcsolhatók, így a GSP-k energiát exportálnak vissza az átviteli rendszerbe, ezzel is segítve a hálózat egyensúlyát.
Mit csinálnak még az alállomások?
Az átviteli alállomások azok, ahol a nagy energiaprojektek csatlakoznak az Egyesült Királyság villamosenergia-hálózatához. Mindenféle technológiát csatlakoztatunk hálózatunkhoz, évente több gigawattot csatlakoztatva.
Az évek során több mint 90 áramtermelőt csatlakoztattunk – köztük csaknem 30 GW nulla szén-dioxid-forrást és rendszerösszekötőket –, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Nagy-Britannia a világ egyik leggyorsabban szén-dioxid-mentesítő gazdasága legyen.
A csatlakozások az átviteli hálózatról is kapnak energiát, például GSP-ken keresztül (a fent leírtak szerint) vagy a vasúti szolgáltatók számára.
Az alállomások olyan berendezéseket is tartalmaznak, amelyek segítenek abban, hogy villamosenergia-átviteli és -elosztó rendszereink a lehető legzökkenőmentesebben, ismétlődő meghibásodások és leállások nélkül működjenek. Ide tartozik a védelmi berendezés, amely észleli és megszünteti a hálózat hibáit.
Biztonságos az alállomás mellett lakni?
Az elmúlt években vita zajlott arról, hogy biztonságos-e az alállomások – sőt az elektromos vezetékek – mellett élni az általuk keltett elektromágneses terek (EMF) miatt.
Az ilyen aggodalmakat komolyan vesszük, és prioritásunk a lakosság, vállalkozóink és alkalmazottaink biztonságának megőrzése. Minden alállomást úgy terveztek, hogy korlátozza az EMF-eket a független biztonsági irányelvekkel összhangban, amelyek mindannyiunkat megvédenek az expozíciótól. Több évtizedes kutatás után a bizonyítékok súlya azt támasztja alá, hogy az EMF-ek bármilyen egészségügyi kockázatot jelentenek az irányadó határértékek alatt.
Feladás időpontja: 2024.11.28