Mindenki biztonsága érdekében, aki kapcsolatba kerülhet egy transzformátorral, az előírások megkövetelik, hogy minden kapocs elérhetetlen helyen legyen. Ezen túlmenően, hacsak a perselyeket nem kültéri használatra tervezték – mint például a felülre szerelt perselyeket –, azokat is zárni kell. Az alállomási perselyek lefedése távol tartja a vizet és a törmeléket a feszültség alatt álló alkatrészektől. Az alállomási perselyek három leggyakoribb típusa a karima, a torok és a légcsatlakozókamra.
Karima
A karimákat általában csak egy csatlakozó szakaszként használják a levegőcsatlakozókamra vagy egy másik átmeneti szakasz rögzítésére. Az alábbi képen látható módon a transzformátor felszerelhető egy teljes hosszúságú karimával (balra) vagy egy részleges karimával (jobbra), amely interfészt biztosít, amelyre akár egy átmeneti szakaszt, akár egy buszcsatornát rögzíthet.
Torok
A torok alapvetően egy meghosszabbított karima, és amint az alábbi képen látható, közvetlenül is csatlakozhat egy buszcsatornához vagy egy kapcsolóberendezés darabjához, akárcsak egy karima. A torok általában a transzformátor kisfeszültségű oldalán található. Ezeket akkor használják, ha egy kemény buszt kell közvetlenül az ásóhoz csatlakoztatni.
Légi terminál kamra
A kábelcsatlakozásokhoz légcsatlakozókamrákat (ATC) használnak. Több helyet biztosítanak, mint a torok, mivel be kell vezetni a kábeleket, hogy a perselyekhez csatlakozzanak. Ahogy az alábbi képen látható, az ATC-k lehetnek részlegesek (balra) vagy teljes hosszúak (jobbra).
Feladás időpontja: 2024. szeptember 11